Előretekintés
Ha év elején végigfuttatjuk gondolatainkat az előttünk álló éven, sokakat szorongás foghat el, hogy miként és hogyan fogunk megbirkózni a ránk váró feladatokkal.
Lehet ez egy tartósan beteg családtag, akinek ápolását végezzük, vagy egy bizonytalan munkahely, egy felvett lakáshitel, egy folyamatos stresszel járó feladatkör, építkezés, gyerekek nevelése, vagy saját magunk egészsége miatt is aggódhatunk, hogyha az megromlik, akkor borul minden, mert ki végzi el majd helyettünk a feladatokat?
Ha ez a félelem az agyunkban jelen van, akkor folyamatos szorongást okoz, és minden idegszálunk azon van, hogy teljesítsünk, és MÁR MOST a következő lépésen agyalunk.
Elmarad az elvégzett feladat, vagy a nap végén érzett megkönnyebbülés, vagy hálaadás. Annak konstatálása, és hálaérzet azért, hogy megcsináltunk valamit, akár csak az aznapi dolgot. Nincs lazítás.
Ez testben és lélekben is lenyomatot hagy. A test megfeszített íjhoz lesz hasonlatos, vállakat kissé felhúzva tartjuk, folyamatos készenléti helyzetben. A csuklyásizomban fájdalom jelentkezik, nyakmerevség, a fej és agy oxigénellátása romlik.
Közérzetromlás, életkedv csökkenése, nyaki, és hátfájdalom, fejfájás figyelhető meg.
Lelki szinten pedig folyamatos agyalás, aggódás, félelem.
Hogy oldjuk fel ezt?
Ha előre tudnánk, vagy tudtuk volna, hogy MI VÁR ránk, akkor belekezdtünk volna dolgokba? Lehet, hogy egyes dolgokba nem.
Hiszen van egy sor előre nem ismert vagy várt dolog, ami tőlünk függetlenül következik be, és felboríthat terveket, kilátásokat.
Mégis valahogy az adott helyzetben meg tudtuk oldani valahogy ezeket az előre nem várt nehézségeket. Létezik ugyanis egy olyan képességünk, hogy nehéz helyzetekben mozgósítani tudjuk (erő)tartalékainkat.
Érdemes ezért figyelmünket az egyetlen biztosra a JELEN-re fordítani. Hiszen itt, és csakis itt tudunk tenni, cselekedni. A múlt már nem, a jövő még nemlétezik.
A jövő irányába jó ha van elképzelés, terv, de ez nagyon sok mindentől függ még, részben az előre nem ismert történésektől, a tőlünk független hatásoktól. Ami módosíthatja terveinket.
Félelem és szorongás, jövőben élés helyett élvezzük az utazás jelen szakaszát azokkal, akik velünk vannak.
A Dalai Láma, mikor megkérdezték, mi az ami leginkább meglepi az emberiséggel kapcsolatban, ezt válaszolta:
„Az ember. Mert feláldozza az egészségét, hogy pénzt keressen. Aztán feláldozza a pénzét, hogy visszaszerezze az egészségét.
És mivel olyan izgatott a jövőjével kapcsolatban, hogy elfelejti élvezni a jelent; az eredmény az, hogy nem él sem a jelenben, sem a jövőben; úgy él, mintha soha nem halna meg, és aztán úgy hal meg, hogy soha nem is élt igazán.”